A Trek megépítette Lance Armstrong első városi kerékpárját, melyhez egy District Carbon típusú bringát vettek alapul. Habár a festése hasonlít az eredetihez, a sárga csíkok Lance Livestrong nevű alapítványát jelképezik. Miután megépítették a vázat, elkészítették hozzá a karbonszíjat, majd felszerelték egy Bontrager márkájú, Race X Lite Carbon Flat típusú kormánnyal (pár millimétert levágtak a végeiből) és egy Race XXX Lite Carbon Road stücnivel. Végül feltettek egy pár Paul fékkart és kész is lett Armstrong újdonsült kétkerekűje. Elég jól néz ki és az is biztos, hogy ebből nem fut több az utcákon! Képek és videó lejjebb!

Megérkeztek a 2010-es Trek kerékpárok, Magyarország első számú hivatalos Trek-forgalmazójához, a Nellához!

Érdemes ellátogatni az üzletbe, hiszen gyönyörűek lettek idén is a Trek-ek. A merevvázasok például még komolyabb festést kaptak, hajlított vázzal, néhány apró újítással, az országútiak merészebb színezést. A városi modellek leegyszerűsített formáját és stílusát talán legjobban a karbonszíjas District tudja szemléltetni. Természetesen ennél jóval több minden megváltozott idén a bicikliken, akit érdekel, az utána járhat a trekbikes.com-on.

A boltban szinte mindegyik modell kapható, a 2009-esekből is van néhány, de azokból már nem tudnak hozni külföldről. Nézzetek körül, jó vásárlást!

Várakozással teli hónapokat követően július közepén Magyarországon elsőként kaptam kézhez a Trek karbonszíjas District nevű Single Speed (egysebességű) modelljét. Az első benyomásom: gyönyörű. Nagyon egyben van, igényes alkatrészekből rakták össze, odafigyeltek a tervezésnél.

Egy-két szó a hajtásról, ami talán a bringa legkülönlegesebb része: Lánc nincs, karbonszíj van. Olajozni nem kell, szárazon fut, állítólag tartósabb is, ez majd kiderül idővel. Elszabni emberi erővel lehetetlen. A szíj belső oldala fogazott, hasonlóan az ilyen hajtású motorkerékpárokéhoz. Ennek megfelelően az első és a hátsó lánctányér is speciális kialakítású. Az első egy merőlegesen rovátkolt 55 foghelyes tányér, míg a hátsó leginkább a hagyományos bringákon található fogaskerekekre emlékeztet, csak kicsit ducibb. Gyárilag 22 fogas és egy normál kazettához hasonló Shimano 9 Spline kazira van ráültetve. Egyszerű és nagyszerű.

A váz alu, geometriáját tekintve erősen hajaz az outi Trek vázakra, de mégis kicsit kényelmesebb, a kényelmes kormány alá gyárilag három spacer (magasító) is jár. A tesztelt bringa mérete 58-as. A váz arányai, szögei és az összeillesztés varratai gyönyörűek, hátul a Trek-re jellemző hosszú nyakból indul a támvilla. Elől karbon villát kapott, amit a vázhoz nagyon szépen sikerült illeszteni.

A kerekek 700cc méretű országúti csodák, brutális rikító narancssárga színben, magas aero jellegű, “fixis” körökben divatos, magasperemes kialakítással és fekete küllőkkel. Nagyon masszív, menettulajdonságuk is jó. Őszintén szólva meglepődtem, hogy 23-as gumikkal adják, szélesebbre számítottam, de kellemesen csalódtam.
MKS (japán) klipszes pedálokat kapott, sajnos klipsz nélkül, így a pici pedáltest elég pocsék lábtartást eredményez. Ajánlott egy hozzá illő fém klipsz kiegészítő vásárlása. Az MKS gyárt bőrszíjjal is, nagyon passzolni fog a bringához. Hogy miért? Mert az ülés és a markolatok is igazi bőrből vannak. Az ülés egyébként kivételsen szép, fecskefark-formájú darab, outi nyergek kategóriájában kényelmesnek is mondható. A bőr motívumot a kormány rövid bandázsain is visszahozták, amik igényesen zárókupakokkal vannak lezárva. Több hónapos használat után sajnos eleresztettek, de a Trek ígéretet tett egy internetes oldalon, hogy ingyenesen cserélik.
Ha valaki MTB-ről ül át, mert rájött, hogy városba ilyen bringa való, nem pedig össztelós terepgumis, nagyon fogja élvezni ahogy a gép suhan, szinte lebeg az aszfalt fölött. Gyakorlatilag a keskeny gumik és a bringa pille súlya ilyen szempontból minden előnyét átmenti egy outi bringának. És ne feledkezzünk el róla, hogy a hajtás tényleg HANGTALAN. Egyszerűen kuss van, de teljesen. Tekerni kicsit más érzés, merevebb, stabilabb mint a lánc.

Az áttétel nagyon pörgős, nem tudom, hogy lehet-e egy az egyben hagyományos áttételekkel hasonlítani, de az 55:22 nagyjából stimmel a hagyományos 55:22-vel. Mivel nem kimondottan a sokat kerékpározók és a focilabda méretű vádlival rendelkezők a célközönség, illetve gondolni kellett a hegyeken lakókra is, érthető, hogy ilyen az arány, de személy szerint nekem túl könnyű, a 42:16-os fixim után és az országúti bringámmal váltogatva zavart, hogy nem tudtam hozni vele a szokásos városi tempómat.

Összességében egy nagyon jó, kimondottan városi bringának lettem boldog tulajdonosa. Az egész bringa egy “egyben van” érzést sugároz, sokat elmond, hogy néhány apróságot eltekintve hónapok óta a gyári alkatrészeket használom, csak a teljesen felesleges láncvédőtől és a számomra túlságosan kényelmes kormánytól szabadultam meg. Kimondottan jó és divatos társra lehet azoknak akik szeretnek bringával csajozni, a városban cirkálni vagy munkába járni úgy, hogy nem tűrik fel az öltönynadrágot.

A tesztet írta: Varga Péter